Az elgurult o betű
Dani, a táskáját egy gyors mozdulattal behajította a szobájába.
- Anyu! Lemehetek játszani? Csak egy kicsit! - kérlelte az anyukáját.
- Előbb csináld meg a házi feladatot - válaszolta az anyukája.
- Öt sor o betűt kell írni, nem nagy ügy, majd később megcsinálom.
- Ha nem nagy ügy, akkor megcsinálod, és utána mehetsz játszani - mondta határozottan anyu.
Így aztán Dani, kénytelen volt nekikezdeni, az öt sor o betű leírásához.
- Ennél unalmasabb házi feladatot nem is adhatott volna fel a tanító néni - morgolódott egy o betű felett.
Észre sem vette, hogy Liza, ott áll a háta mögött.
- Mi ez a rozzant karika? - mutatott az o betűre.
- Ez nem rozzant karika, ez egy o betű - válaszolta sértődötten Dani.
- Ez o betű? - kacagott Liza. - Az igazi o betűt, ha megbököd elgurul, de ezt egy elefánt se húzná el a helyéről - mondta, és kiment a szobából.
- Ha megbököm az o betűt, tényleg elgurul?- töprengett Dani a hallottakon. - Kipróbálom! - határozta el,
és írt egy szabályos o betűt. - Szép kerek, ennél kerekebb már nem is lehetne - állapította meg, és a ceruzája hegyével bökdösni kezdte, ám az o betű nem mozdult. - Lizának is csak ilyen buta tréfái vannak - gondolta csalódottan, de ekkor az o betű mocorogni kezdett. Kigurult a füzetből, és keresztül, kasul gurgulyázott a szobában. Dani döbbenten nézte, majd rákiáltott:
- Állj meg, te! Hogy merészelsz elgurulni az én füzetemből?
Az o betű kacagva visszakiáltott:
- Kapj el ha tudsz!
- El is kaplak - mondta Dani, és az o betű nyomába eredt. Már majdnem utol érte, amikor a szoba közepén heverő táskájában hasra esett,
orral az ágya felé.
- Fúj! Mi ez a bűz? - kiáltotta az orrát befogva. Az o betű begurult az ágy alá.
- Meg van! - kiáltotta, és egy rothadó almát, egy penészes szendvicset, na meg sok-sok játékot lökdösött ki az ágy alól.
- Mihez kezdjek velük, ezek nagyon büdösek? - meredt Dani fintorogva az almára, és a szendvicsre.
- A szemetet bedobhatnád a szemetesbe. A játékokat pedig felrakhatnád a polcra, amíg anyukád észre nem veszi, hogy nem takarítottad ki a szobádat - javasolta az o betű.
Dani, duzzogva elrakta a játékait. Egy papírzsepivel megfogta az almát, és a szendvicset, majd fintorogva bedobta őket a szemetesbe.
- Ne felejtsd el kiüríteni a szemetesvödröt! - figyelmeztette az o betű.
Dani mormogott valamit, de megfogta a szemetest, és futott vele le a lépcsőn. Az o betű ott gurult a nyomában.
- Te Dani! Apukád le szokta vinni a szomszéd néni szemetesét is.
- Én ugyan le nem viszem! Az a néni egy boszorkány.
- Lehet, hogy boszorkány, de tud varázsolni.
Dani megtorpant. - Azt mondod tud varázsolni? - kérdezte izgatottan.
- Tud bizony - bólogatott az o betű.
- Akkor a füzetembe is bele tudja varázsolni az o betűket! - kiáltotta, és rohant vissza a füzetéért.
Az o betű egy darabig várt rá, aztán kigurult az utcára és gurult, gurult, gurgulyázott.
Dani füzettel a kezében becsöngetett a szomszéd nénihez.
- Leviszem a szemetet, de cserébe, tessék ebbe a füzetbe belevarázsolni öt sor o betűt - hadarta, és a néni kezébe nyomta a füzetét. Beszaladt a konyhába, felkapta a szemetest és futott vele lefelé.
Pár perc múlva, már jött is vissza. - Kiürítettem! - mutatta a néninek az üres szemetes vödröt - Elkészült a házim? - kérdezte türelmetlenül.
- Gyere be Danikám, megnézzük mit tehetünk - mosolygott rá a néni és betessékelte Danit a szobába.
A szoba közepén levő óriási asztalon, egy hógömb díszelgett. A néni megforgatta a hógömböt, amiben nagy pelyhekben esni kezdett a hó.
- Kedves gömböm! Dani azt kéri, varázsoljak a füzetébe öt sor o betűt. Mit tanácsolsz? Mit tegyek?
Dani feszülten várta a választ, de a gömb hallgatott, még a hóesés is elállt benne. Hegyekkel, völgyekkel tarkított, havas táj tárult Dani szeme elé.
Az egyik hegycsúcsról, vidáman integetett egy o betű.
- Az ott az én o betűm! - kiáltott fel Dani meglepetten - De hogy került oda?
Ám választ nem kapott, ugyanis ebben a pillanatban, fergeteges hóvihar kerekedett a gömbben, és az o betű, eltűnt a sűrű hóesésben.
Dani riadtan fordult a nénihez.
- Tessék azt varázsolni, hogy megmenekül a barátom!
- Rendben van - mondta a néni - ,de egy nap, csak egyet tudok varázsolni, így választanod kell. A házi feladatod, vagy a barátod?
Dani töprengett, hogy melyiket válassza? A házi az nagyon jó lenne, de az o betű bajban van. Most mit tegyek?
- Az o betűt tessék kiszabadítani - bökte ki végül.
- Ha így döntöttél, így lesz, de nem én, hanem te fogod őt kiszabadítani - mondta a néni, és újra megforgatta a hógömböt, amiből egy szánkó siklott ki. Dani felült rá és útnak indult, hogy megkeresse barátját, az o betűt. A szánkó szélsebesen repült vele, ám egy óriási hegy lábánál, hirtelen megállt. Dani kipottyant, és mire feltápászkodott, a szánkó úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
- Milyen ostoba varázslat ez? - mormogott magában és nekiveselkedett, hogy felmásszon a hegy csúcsára. Mire felért, elcsitult a szél és a havazás is elállt.
- O betű! Merre vagy? - kiáltozott, de senki nem válaszolt. - Minden csupa hó, most hol keressem? - kesergett egy hókupac tetején.
- Látom, igazán kitartó vagy, ezért segítek neked - hallatszott, a néni hangja.
- A hókupac alatt találsz egy füzetet és egy ceruzát. Írj a füzetbe öt sor o betűt, ők segítenek megkeresni a barátodat.
Dani izgatottan belenyúlt a hókupacba, és valóban ott volt egy füzet és a ceruza. Leporolta róluk a havat,
és írni kezdte az o betűket, egyiket a másik után. Amikor végzett, a betűk kigurultak a füzetből, felkapták Danit és szélsebesen gurultak vele. - Ez, aztán a csuda jó! - kacagott Dani, önfeledten. - Sokkal jobb mint, azokat az undok o betűket írogatni! - kiáltotta bele a hófödte tájba.
Több se kellett az o betűknek, amikor ezt meghallották, elengedték Danit, aki úgy gurgulyázott lefele a hegyoldalról, mint egy hógolyó.
Amikor leért a völgybe, egy termetes hókupac tetejére pottyant.
- Nem szállnál le rólam?- hallott egy ismerős hangot, de azt hitte csak képzelődik. - Mondd csak, te süket vagy? - hallotta újra.
Dani, felismerte, az o betű hangját.
- O betű, hát itt vagy? - kurjantotta és boldogan emelte ki a barátját a hóból. - Nem történt bajod? - kérdezte aggódva.
- Jaj, jaj, jaj, úgy elfáradtam! Sajog minden porcikám!- jajgatott huncutul, az o betű - Mondd, csak hazavinnél a hátadon? - kérdezte.
Dani megsajnálta és a hátára kapta. Alaposan megizzadt, mire felértek a hegytetőre, ahol a néni és a többi o betű már várta őket.
- Miért cipeled a hátadon azt az o betűt? - kérdezte a néni csodálkozva.
- Nagyon elfáradt szegényke - mondta Dani, ám ekkor az o betű kacagva legurult a hátáról és megdobálta Danit hógolyóval. - Ezt azért kaptad, mert azt mondtad, hogy undokok vagyunk! - kiáltotta és vidáman gurgulyázott a friss hóban.
- Ó, te hazudós! - nevetett Dani és ő is gyúrt egy hógolyót. Így aztán Dani, és az o betűk, nagyokat kacagva kergetőztek, hógolyóztak. A néni a szánkóról figyelte őket, miközben egy füzetet lapozgatott.
- Gyertek, indulunk haza! - kiáltott oda a vidám csapatnak és becsukta a füzetet.
Mindannyian kipirulva, boldogan ültek fel a szánkóra. A szobába érve, Dani belehuppant egy fotelba. A néni átnyújtotta neki a füzetet és elégedetten így szólt.
- Ez nagyon szép lett Danikám. Anyukád is örülni fog, hogy ilyen szép o betűket írtál.
Dani meglepetten kinyitotta a füzetét, és fülig szaladt a szája, amikor meglátta, hogy mind az öt sor
o betű ott kerekedik benne.
- Köszönöm! - rebegte a néninek. - Holnap is jövök és leviszem a szemetet! - búcsúzott el és a füzetét szorongatva, boldogan szaladt haza.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Íráselőkészítő feladatlapokkal:
Ez a játék segít nekem megtanulni írni,
mire iskolába megyek, nem fogok majd sírni.
Az íveket és köröket könnyű kézzel rajzolom,
Bö betűnek nagy pocakját lazán oda karcolom.
Én leszek az osztály ásza, büszke lesz rám a család,
Dicsér majd a tanító néni, kapok tőle cukorkát.
Mindezt neked köszönöm majd ha az ideje eljő,
Színes, édes, fényes, golyós Íráselőkészítő!
