Morzsi kutya és barátai
Morzsi kutya békésen szundikált az udvaron, és egy óriási velős csontról álmodott.
Éppen kitátotta a száját, hogy bekapja a csontot, amikor Zümi, a méhecske, odarepült az orrára.
A kiskutya egy nagyot csapott a mancsával, a méhecske elrepült, ő pedig felébredt.
- Zümi megette a velős csontomat – pityergett magában. Meghallotta ezt a kakaska és odaszaladt Morzsihoz.
- Zümi, biztosan nem ette meg, hiszen ő nem szereti a csontot – vigasztalta Morzsit és megkínálta pattogatott kukoricával – egyél ebből, ez nagyon finom.
- Nem kell! – vakkantotta a kiskutya – A csontomat add vissza!
- Hogy adnám vissza a csontodat, amikor nincs is nálam, kukurikú – kukorékolta a kakaska,
és ott hagyta Morzsit.
Arra sétált a malacka és megszólította a kiskutyát:
- Miért morogsz Morzsi?
- Mert a kakaska megette a velős csontomat.
- A kakaska, biztosan nem ette meg, hiszen ő nem szereti a csontot – vigasztalta a malacka és egy tábla csokit nyújtott Morzsi felé – ezt edd meg,
ez nagyon finom.
- Nem kell! – vakkantotta a kiskutya – A csontomat add vissza!
- Hogy adnám vissza, amikor nincs is nálam, röf-röf - röfögte a malacka és ott hagyta Morzsit.
- Mekk-mekk! – ugrándozott a kecskegida Morzsi körül. - Miért mérgelődsz Morzsi?
- Mert a malacka megette a velős csontomat.
- A malacka, biztosan nem ette meg, hiszen ő nem szereti a csontot – vigasztalta a kecskegida és egy almát nyújtott Morzsi felé – edd meg, ez nagyon finom.
- Nem kell! – vakkantotta a kiskutya – A csontomat add vissza!
- Hogy adnám vissza, amikor nincs is nálam, mekk-mekk – mekegte a kecskegida és ott hagyta Morzsit.
Morzsi sírva fakadt:
- Milyen undok itt mindenki - pityeregte, ám ekkor megszólalt a kerítésen sütkérező macska.
- Te, aztán jól megbántottad a barátaidat, egy nem létező velős csont miatt.
- Miért mondod, hogy nem létező, amikor én láttam?
- Lehet, hogy láttad, de csak álmodban, nyau – nyávogta a macska, majd leugrott a kerítésről és ott hagyta Morzsit.
- Álmodtam volna? – töprengett Morzsi és csalódottan elszundikált.
Eközben barátai, a kecskegida, a malacka, a kakaska és a méhecske, elmentek a boltba és vettek Morzsinak egy óriási velős csontot. Csendben odatették Morzsi orra elé, majd felkiáltottak:
- Ébresztő! – Morzsi ijedten kinyitotta a szemét és meglátta a velős csontot.
- Ezt is biztosan álmodom – sóhajtotta szomorúan.
- Ezt nem álmodod, ez egy igazi velős csont, és a tiéd – mondták vidáman a barátai.
- Az enyém? - ámult el Morzsi. - Valaki csípjen meg, hogy biztosan ébren vagyok-e? – erre Zümi belecsípett Morzsi orrába.
- Juj! Most már elhiszem, hogy ébren vagyok! – kiáltotta kacagva.
- Köszönöm barátaim és bocsássatok meg, hogy megbántottalak titeket – mondta Morzsi,
és felkapta a velős csontot. Boldogan körbenézett, és büszkén sétálgatott vele az udvaron.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mágneses golyóvezető - kutya, készségfejlesztő játék:
Morzsi kutya, a kis vakkancs éppen csontról álmodott,
Amikor egy kis méhecske az orrára rászállott.
Zümmögéstől nagy hirtelen felébredt a kutyuli,
s ha már felkelt úgy gondolta elhív minket játszani.
Golyós játék a kedvence, egyszerű a feladat,
A golyókat mágnes tollal terelgeted okosan.
Fejleszti a készségeket, erről kétség sem marad,
Fiúk-lányok mind szeretik, jó játék ez Morzsival.
