Szia! Az Anyamesélj webshop sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheted a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulásod adod a sütik használatához. Megértettem, elfogadom!
Termékek Menü

Ödönke a duci kisegér

Ödönke nem szeretett oviba járni, mert a társai folyton csúfolódtak vele.
- Hova gurulsz Döncike, tán a dönci bölcsibe? - kérdezgették tőle kacarászva, mert mi tagadás Ödönke elég duci egérke volt.
Igaz, hogy a süti volt a kedvenc eledele, a tévézés pedig, a kedvenc szórakozása.
Most is pityeregve baktatott egérmamával az óvoda felé. Szembe jött velük Manó apó.
- Te meg mért itatod az egereket? - kérdezte Ödönkétől.
- Mert utálok oviba járni - szipogta a kisegér.
- Hiszen oda sok kispajtásod jár, és jókat játszhatsz velük!
- Ugyan! Azok csak kinevetnek, hogy duci vagyok - keseregte az egérke -,
de mit csináljak, ha nem szeretem a zöldségeket, és nem szeretek futkározni se.
- Ha eljössz hozzám egy hétre, készítünk varázsfőzeteket, melyektől te is olyan fürge kisegér leszel, mint a többiek - vigasztalta az öreg manó.
Ödönke szeme felcsillant.
- Elmehetek mama? - nézett esdekelve az anyukájára. - Légyszi! Légyszi!
- Elmehetsz - mondta mosolyogva egérmama, hiszen gyermekkorában, ő is imádott barangolni Manó apóval a hegyek között.
- Akkor indulhatunk is - fogta kézen Manó apó Ödönkét, és elindultak a hegyek felé.

Még félúton se jártak, amikor Ödönke fáradtan lerogyott egy fa tövébe.
- Haza akarok menni a mamához! - kiáltozta könnyes szemekkel.
- Ahogy akarod, csak siess, mert rád esteledik - mondta Manó apó,
és tovább indult. Ödönke ijedten nézett utána, majd feltápászkodott, és Manó apó után kocogott.
Egyszer Manó apó megállt egy bokornál, melynek ágai roskadoztak a lédús, illatos vadmálnától.
- Ebből a varázs málnából szedünk vacsorára - mondta, és egy lapulevéltölcsért színültig teleszedtek.
Ödönke megjegyezte:
- Ezt én meg nem eszem, mert ez pont olyan, mint otthon a málna.
- Ez nem málna, ez varázs málna - dörmögte Manó apó.
Amikor hazaértek, megmosták a zamatos gyümölcsöt. Mivel Ödönke gyomra igen csak korgott, bizony jól belakmározott belőle,
és miközben várta a varázslatot, elaludt.
Reggel, a nap már magasan járt az égen, amikor felébredt, és kivánszorgott a konyhába. Az asztalon sajt, tojás és friss gyümölcslé illatozott.
- Gyere gyorsan reggelizni, mert indulunk a varázs sóskáért, amiből a mai főzetet készítjük - invitálta kedvesen Manó apó.
- Nekem ez nem kell! - mutatott Ödönke dacosan a reggelire, és üres gyomorral indult az öreg manó után.
- Messze van még az a varázs sóska? - pihegte a fák között botladozva.
- Maradj csöndbe! Ott lapul egy nyuszi, még megijeszted - mutatott Manó apó a tisztás felé.
Ödönke szeme elkerekedett.
- Kapjuk el! - kiáltotta, és már futott is. A nyuszinak se kellett több, hipp, hopp beszaladt a fák közé.
- Ott legel egy óriás nyuszi! - mutatott a távolba Ödönke és nekiramodott.
- Hiszen az egy őzgida - nevetett Manó apó, ám Ödönke csak futott, de az őzike úgy elillant előle, mintha ott se lett volna.
Mire odaértek az erdei vadsóskához, Ödönke sok állatot megismert. Igaz korgott a gyomra, és sajgott a lába, de nagyon jól érezte magát.
Egy nagy tál vadsóskát szedtek, amiből Manó apóval főzetet készítettek.
- Ez pont olyan mint anyu sóskafőzeléke - kavargatta gyanúsan Ödönke, de mivel más ennivaló nem volt, jóízűen bekanalazta.
Egérkénk minden nap finomabbnál, finomabb ízeket ismert meg, és mitagadás egyre fürgébben futkározott a fák között.
- Manóapó, elromlott a nadrágom! - kiáltotta egyik reggel Ödönke, mert a nadrágja, folyton lecsúszott róla.
Manóapó nagyot nevetett.
- Nézz csak bele a tükörbe! - mondta és egy tükröt tartott Ödönke elé.
- Ez meg ki? - meredt a tükörképre Ödönke, ahonnan egy vidám képű, fürge egérke nézett vissza rá.
- Hiszen ez én vagyok! - ismerte fel önmagát. - Már nem vagyok duci! Köszönöm a varázslatot Manó apó! - ugrándozott boldogan.
- Csakis magadnak köszönd - ölelte meg az öreg manó - nem volt itt semmiféle varázslat. A mozgástól, a friss levegőtől,
a finom és egészséges ételektől lettél ilyen fürge és vidám - magyarázta kedvesen.
Ödönke olyan boldog volt, mint még soha. Alig várta, hogy újra mehessen az oviba, és elmesélhesse a sok izgalmas kalandját.
Bizony ettől kezdve senki sem nevezte Ödönkét, Döncikének, és mindenki a barátja akart lenni.

blog comments powered by Disqus
Kérdésed van?

Anita segít!

Bak Anita
Tel: 06/30-462-82-79

E-mail:
anita@anyameselj.hu

Ti küldtétek! Köszönjük!

Hermann Marika tökéletesen beszéli az óvodások-kisiskolások nyelvét, de nem csak ezért olvasom szívesen a meséit a saját gyermekeimnek is, hanem azért mert a meséi kedvesek, a figurái szerethetőek, a történetek tanulságosak és szórakoztatóak is egyben. Minden anyukának szeretettel ajánlom!
Vida Ágnes www.kismamablog.hu

 

***

“Köszönjük megkaptuk a könyvcsomagot! Kislányom egyik kedvence lett. Délutáni és esti elalvás előtt olvasok neki belőle. Nagy hatással van rá. Mesél róla, beszélünk róla hogy mit szabad és mit nem, Malac Karcsika mit csinált a libákkal stb. Lucifer is remek kis könyv. Ma reggel segített az öltözködésben, és a reggelinél. Örülök/örülünk ennek a szuper könyvcsomagnak. Mindenkinek csak ajánlani tudom.Üdv Kati

***

"Megérkezett a Lucifer reggeli készülődése mesekönyv, szerintem első olvasatra is már fantasztikus, szerelemkönyv lesz. Marcikám már most élvezi (bár csak 22 hónapos) Remélem nagy segítség lesz a reggeli készülődéshez. Nagyon szépen köszönjük!  
Üdvözlettel, Andi"

***

"Megérkezett a A bátor Csigabiga és A rút manó című mesekönyvcsomag! Köszönöm a gyorsaságot!
A könyvek gyönyörűek, és a történetek is szuperek! Nagyszerű, hogy a mindennapi élethez közeliek, nem elrugaszkodottak. 
Egyik könyvet holnaptól tesztelik is a csemeték.
A többit pedig  a Jézuska fogja hozni! Minden bizonnyal sokat fogjuk forgatni őket!
Köszönöm! Minden jót kívánok!
M. Ramóna

***

"Kedves Hermann Marika!
A kislányom Anna 4 éves, és nagy rajongója a meséidnek, minden este azt olvassuk A bátor Csigabigát és a Rút Manót is.
Szép estét!  Hortolányi Anna és anyukája Németh Judit